Az Európai Bizottság a napokban 576 millió eurót utalt át az aszfaltügyi megállapodás eredményeként, és még ehhez az ügyhöz kapcsolódóan ezen a héten további 21 millió eurónyi kifizetést teljesít a magyar hatóságok felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásokból. A Miniszterelnökség tegnap este csak az 576 millió eurós tétel megérkezéséről szólt a közleményében:
Idén eddig összesen 1054 milliárd forintnyi EU-támogatást fizetett ki a kormány a régi és az új uniós ciklus terhére és a negyedik negyedévre duplázódást vár, hogy teljesüljön a 2048 milliárdos kifizetés - jelentette ki a Budapest Economic Forum nyitóelőadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese újra megerősítette, hogy személyes várakozása szerint a gazdaságfejlesztési területen zajló uniós audit nyomán nem függesztik fel Magyarország számára az uniós támogatásokat és a bőkezű szállítói előleg vitában jelezte, a kormány a végsőkig hajlandó elmenni. Csepreghy szerint a szakképzett munkaerőhiányra részben megoldás lehet az, hogy a következő években "több tízezres, akár százezres" méretű leépítés következik be az állami bürokráciában, így az átképzés után ezek az emberek a versenyszférában el tudnak majd helyezkedni. Az EU jövőjével kapcsolatban többek között kijelentette: "ugyanannyi esélye van az EU szétesésének, mint az egyben maradásnak".
A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:
Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés:
Az Európai Bizottság illetékesei azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni - tudta meg a Portfolio. Becslésünk szerint ez a fajsúlyos vita már most megközelíti a 200 milliárd forintot, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek az utólagos brüsszeli "behajtása" erősen kérdéses. Mindez egyelőre azért nem okoz komolyabb gondot a magyar államháztartásnak, mert sokkal kisebb a deficit a korábban tervezettnél, de az idő ezen a területen is ellenünk dolgozik.
Idén eddig összesen csak 1,4 milliárd eurónyi, 435 milliárd forintnyi uniós támogatást folyósított az Európai Bizottság Magyarországnak, de ebből csupán 3 milliárd forintnyi az a tétel, amit a benyújtott számlák alapján a 2014-2020-as ciklus terhére kaptunk - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Egyelőre tehát rendkívül kevés a számlaalapú kifizetés Magyarország irányába és inkább az uniós előlegekből "élünk", illetve az is kiderült, hogy 190 milliárd forinti aszfaltügyi kifizetésre várunk. Az idei első féléves brüsszeli folyósítás olyannyira kevés volt, hogy 8 éve nem volt erre példa - ez pedig az MNB által éppen ma közzétett fizetési mérleg statisztikákból derült ki.
Idén szeptember 12-ig összesen 746 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése történt meg, év végéig pedig még 1302 milliárd forintnyi további uniós kifizetésre, azaz elképesztő hajrára van szükség a kormány által előírt éves cél teljesítéséhez - derül ki abból az ábrából, amelyet az MKT közgazdász-vándorgyűlésen vetített le prezentációjában Dányi Gábor.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a támogatott projektek teljes volumene már 3221 milliárd forintnál jár, és az intézményrendszer negyedévente kb. 1000 milliárd forintnyi új kötelezettségvállalásra képes, így a közel 9000 milliárd forintnyi 7 éves keret alapján reális az a célkitűzés, hogy hat negyedév múlva az összes uniós pénzről döntés születik - jelezte az MKT közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciója keretében Dányi Gábor.
Úgy tűnik, hogy augusztus hónapban sem büszkélkedhet a kormány az EU-pénzek kifizetése téren hatalmas összegekkel, hiszen az elmúlt hónaphoz képest csak 77 milliárddal, 390 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene - derül ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg, még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a közel 4,5%-át teszi ki, míg az éves kifizetési célnak a 19%-át fedi le. A 390 milliárd forint, még mindig kevés ahhoz, hogy a tervezett 2000 milliárd feletti éves célt elérje a kifizetés volumene, így továbbra is veszélyben van a kormány idei évre tervezett célja.
A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.
Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.
Júliusban minimálisra csavarta a kormány az EU-pályázatok meghirdetési sebességét, hiszen mindössze öt új fejhívás jelent meg alig 50 milliárd forintos együttes keretösszeggel - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji elemzéséből. Ezzel párhuzamosan viszont extrém sebességre pörgette a nyertes pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatalt, hiszen adatbázisunk szerint összesen 603 milliárd forintnyi új EU-támogatás odaítéléséről döntött. Ez a Magyarországnak 7 évre járó teljes keretösszeg közel 7%-át jelenti. A nyertes projektek nagy sebességű kihirdetése persze alapvetően szükséges ahhoz, hogy idővel az EU-pénzek kifizetésén keresztül is élénkíteni tudja a kormány a gazdaságot. Utóbbi téren egyelőre elég rosszul áll a kormány: júliusban csak 66 milliárddal 313 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene, így a 2000 milliárd feletti éves cél elérése egyre nagyobb veszélyben van.
A brüsszeli folyosókon mindenki úgy gondolkodik, hogy ha nem kérik a tagállamok az EU-támogatást a közös kasszából, akkor arra nincs is szükség - rázta fel a több száz fős hallgatóságát egy mai pozsonyi konferencián Jan Olbrycht, az uniós kassza felülvizsgálatáért felelős európai parlamenti szakértő. Elárulta ugyanis, hogy a tavalyihoz képest idén 40 százalékkal zuhanhat a brüsszeli kasszából történő támogatás-kifizetés, mert a tagállamok nagyon kevés kifizetési igényt nyújtanak be. Szavai szerint mindenki hatalmas késésben van a 2014-2020-as források lehívásával, így egyrészt tapasztalatok hiányában nehéz elvégezni a büdzsé időközi felülvizsgálatát, másrészt a késés súlyos bajokhoz fog vezetni 2018 körülre. Magyarország remélhetőleg a pozitív kivételek között van a tagállamok körében.
Az idei év legkevesebb új uniós pályázatát hirdette meg júniusban a kormány mindössze 80 milliárd forintos keretösszeggel, de közben a kifizetések már az előző ciklus erősebb hónapjait idéző 191 milliárd forintos ütemre ugrottak - derült ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Utóbbit a nyertes cégek százai érezhették meg a lazuló előleg-kifizetési szabályoknak is köszönhetően és összesen már közel 150 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatás landolt náluk. Ez jól jön nekik, illetve a Brexit árnyékában a kormánynak is, hiszen a gyászos első negyedév után segít a gazdasági növekedés élénkítésében is. A következő hónapokban a kifizetések várhatóan ugrásszerűen tovább nőnek, hiszen a megítélt támogatások összege már 1900 milliárd forint közelében jár, de továbbra is veszélyben van az éves kifizetési cél, hiszen annak még csak 12%-ánál járunk félévkor.
Június 2-án még csak 56 milliárd forinton állt az új uniós ciklusbeli pénzek kifizetési számlálója, de ez mostanra 97 milliárd forintra ugrott, döntő részben a közlekedésfejlesztési projektekre kifizetett előlegek miatt. Közben az is fontos, hogy a megítélt uniós támogatások volumene másfél hét alatt közel 350 milliárd forinttal megugrott, azaz úgy tűnik, hogy nyártól igen erőteljesen fel fog futni a kifizetett támogatások összege.
Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.
Az állami beruházásokat egységes rendszerben nyomon követő új adatbázist állít fel január 1-ig a kormány, hogy jobban átlássa az állami beruházásokra költött milliárdok sorsát és hatékonyságát - derül ki az egyik friss kormányhatározatból. Egy másik új jogszabály azt írja elő, hogy fel kell tárni azokat a feltételeket, amelyek korlátozzák a közszféra szervezetek által kezelt állami vagyonelemeken végrehajtandó uniós fejlesztési milliárdok gyors felhasználását. Egy harmadik határozat pedig azt rögzíti, hogy negyedévente összegzést kell készíteni a kormánynak az EU-s pénzek felhasználásáról, amelyet a parlamenti frakciók és független képviselők is megkapnak, félévente pedig vitanapra kerül sor a parlamentben.
Idén az első negyedévben a 2007-2013-as, illetve az új uniós ciklus terhére együttesen már mintegy 200 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg Magyarországon - erősítette meg a Miniszterelnökség egy két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzottakat. Ez az adat sokkal magasabb, mint amit eddig gondoltunk, így ennek tükrében még inkább elgondolkodtató az első negyedéves gyenge magyar GDP-adat, igaz erre is van magyarázat.
A februári 39 millióról márciusban 208 millió euróra ugrott a tőkemérlegben a nettó uniós transzferek egyenlege, azaz a tőkebeáramlás - derült ki a ma közzétett előzetes márciusi jegybanki fizetési mérleg statisztikákból. Egy március végi cikkünkben már rámutattunk, hogy hirtelen megugrott a brüsszeli kifizetési számláló és akkor közel 70 milliárd forintnyi átutalt összeget kalkuláltunk.
"Egészen addig, amíg mi eredményként tudjuk felmutatni, amit ígértünk, a Bizottság számára indifferensnek kell lennie, miként érjük el céljainkat. Ugyanígy nincs köze az Európai Bizottságnak ahhoz sem, hogy adunk-e 50 százalék pályázati előleget a pályázó cégeknek és önkormányzatoknak vagy sem, hiszen ezt mi a saját magunk költségvetési kockázatára tesszük meg" - többek között ezt hangsúlyozta a Napi.hu-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a vitás ügyekben várhatóan elmegy a falig a kormány, "a nemzeti érdekek érvényesítését tekintve eddig is felvállaltunk konfliktusokat Brüsszellel szemben, ezt a továbbiakban is megtesszük".
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Hosszan egyeztettek a kialakult helyzetről a térségi miniszterek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
